Ma azt ünneplik, hogy 1492. október 12-én fedezték fel az új kontinenst.
Miért nem Kolumbuszról nevezték el Amerikát?
1507. április 25-én Martin Waldemüller egy földrajzi munkájában rosszul azonosította a felfedezőt és Amerigo Vespuccit nevezte meg.
Az első ünnepséget 1792-ben New Yorkban a 300. évfordulókapcsán rendezte meg a Kolumbusz rend. Alkalomra felállították a felfedező szobrát dekorációként pl. Az ünnepről nincs adat, de Kolumbusz személye egyre ismertebb lett. (pl. Ekkor vette fel Kolumbia is ezt a nevet a felfedezőre utalva.)
A képviselőház 1890-ben elfogadta, hogy évente ünnepeljék meg ezt a napot.
Benjamin Harrison elnök nyilatkozatában többek között a következőket mondja: „Én, Benjamin Harrison, az Amerikai Egyesült Államok elnöke… kijelölöm 1892. október 12-e pénteket, Amerika felfedezésének 400. évfordulóját mint ünnepnapot az Amerikai Egyesült Államok összes polgárai számára. Azon a napon az emberek hagyják abba a fárasztó munkát, és ha lehetséges, szenteljék magukat olyan tevékenységeknek, amelyek a leginkább kifejezik a felfedező iránti tiszteletet, és értékelik az amerikai élet négy teljes évszázadának nagy vívmányait. Kolumbuszt saját korában a haladás és a vívmányok úttörőjeként tartották számon. Korunkban a felvilágosodás lelkének a legkiemelkedőbb és legüdvözítőbb jellegzetessége az oktatási rendszer egyetemessé válása, s ezért különösképpen megfelelő, ha az iskolákat tesszük az ünnepnap bemutatásának középpontjába. Lebegjen a nemzeti zászló országunk minden iskolája felett, és legyenek az iskolai rendezvények olyanok, hogy hassanak fiataljainkra az amerikai állampolgársággal járó hazafias kötelességek. A templomokban és más gyülekező helyeken fejeződjön ki az isteni gondviselés, az álhatatos hitű felfedező, az isteni gondosság és iránymutatás iránti hála, mellyel irányította történelmünket, s gazdagon megáldotta népünket.”
New York városban, a Central Park nyugati sarkán állították fel Kolumbusz szobrát az olasz állampolgárok adakozásából, 77 láb magas gránitoszlopot hajóorrok domborművei díszítik, és legtetején áll Kolumbusz szobra. Az oszlop alapzatán egy szárnyas fiúgyermek áll egy földgömböt vizsgálgatva, mellette két bronz dombormű mutatja be a felfedező elindulását Spanyolországból, illetve megérkezését az Újvilágba.
1968-ig kellett azonban várni ahhoz, hogy a szövetségi kormány is hivatalos állami ünneppé nyilvánítsa. Lyndon B. Johnson elnök írta alá azt a törvényt, amely általában is rendezte az állami ünnepek rendjét, s bevezette az ún. háromnapos hétvégét, ami annyit jelent, hogy a munkaszüneti vagy ünnepnapot a hozzá legközelebb eső hétfői napra teszik, attól függetlenül, hogy az valójában a hét melyik napjára esik, s amely szerint október 12., Kolumbusz napja nemzeti ünnep, megünneplésére október második hétfőjén kerül sor.
1971-ben lépett életbe e törvény.
A Kolumbusz-nap megünneplésének számtalan formája van az Amerikai Egyesült Államokban. A legtöbb helyi igazgatási szervezet maga támogatja és szervezi a különböző programokat, a nap fényét emelendő, és minden iskolában tartanak megemlékezéseket. A legnépszerűbb események közé a felvonulások, hazafias megemlékezések és az ünnepi beszédek tartoznak.
New York városban a 5th Avenue-n rendezett hatalmas felvonulás immár hagyománnyá vált. Több mint százezer ember vesz részt rajta, köztük a Kolumbusz Lovagjai és az amerikai–olasz szervezetek tagjai korhű jelmezekbe öltözve. A helyi, az állami és a szövetségi politikai vezetők és más személyiségek vagy együtt menetelnek a felvonulókkal, vagy hivatalosan üdvözlik őket. Este pedig a város egyik legnagyobb szállodájában Kolumbusz-napi ünnepi fogadást és vacsorát rendeznek – számos díszvendég részvételével – a nagy spanyol tiszteletére. Ennek bevételét egyébként a Kolumbusz-ösztöndíj fenntartására fordítják.
(A szöveg forrása: Stefány Judit: Kolumbusz napja c. cikke)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése